A fintech cégek jelentette kihívások miatt a magyar bankrendszerre már eddig is jókora „digitalizációs nyomás” nehezedett, ezt a két éve kitört világjárvány tovább erősítette. Az addigi normál banki működés menete gyökeresen megváltozott: nemcsak az addig megszokott irodai munkavégzést és munkaszervezést kellett alig pár hét leforgása alatt átállítania a bankoknak egy teljesen otthonról történő működésre, hanem az ügyfélkapcsolatok mikéntjét is újra kellett gondolni. Ügyfelek ezrei döntöttek úgy, hogy az eddig bankfiókban, papír alapon intézett ügyeiket online csatornákra terelik, a bankoknak pedig néhány hónap alatt egy évtizedet kellett előrelépniük a digitális megoldások és kapacitások terén.
Az óriási digitalizációs ugrás eredményeként mára a legtöbb hazai bankban lehet online, a bankfiókok meglátogatása nélkül számlát nyitni vagy hitelt igényelni. Bevezették az azonnali fizetési rendszert, ahol a tízmillió forint alatti lakossági utalások már a hét minden napján, a nap 24 órájában öt másodpercen belül azonnal teljesülnek reális, használható alternatívát teremtve ezzel nagy összegű készpénzes (például autó) vásárlásoknál.
A pandémia nemcsak a bankok napi működésében okozott nehézségeket, hanem világszinten felborította a nemzetközi ellátási láncokat, számos iparágban készlet- és alapanyaghiányokat okozva, melytől a több mint egy évtizede 2 százalék alatti európai infláció is erősen megugrott. A hazai inflációs trendek az elmúlt évek erőteljes, évi 10 százalék körüli átlagbér-emelkedése, a minimálbér-emelések és a folyamatosan gyengülő forint miatt már eddig is erősebbek voltak – ám a nemzetközi hatások nyomán ez a mutató a korábbi évek 3 százalék körüli értékeiről 2022 januárjára 7,9 százalékra emelkedett. Az MNB, reagálva a 3 százalékos inflációs célját jelentősen meghaladó inflációs adatokra, 2021 júniusában kamatemelési ciklusba kezdett, és a 0,6 százalékos alapkamatot több lépésben fokozatosan 3,4 százalékra emelte. A banki hitelek árazásában kulcsszerepet játszó bankközi kamatok pedig még az alapkamatnál is gyorsabban emelkedtek, a 2021 elején még 0,75 százalék körüli három hónapos BUBOR mára már 4,5 százalék felett van, és továbbra is emelkedő trendet mutat, jelentősen megdrágítva ezzel az újonnan folyósításra kerülő hitelek kamatait.
2022.02.25. (XXVI/8)
