Magát a fogalmat egy kaliforniai informatikus és kriptográfus, David Lee Chaum vezette be egy 1982-ben megjelent tanulmányában, amelyben a digitális pénz mellett tulajdonképpen először esett szó a blokkláncon alapuló technológiáról is (nevéhez köthető az eCash). A digitális pénz – amit senki nem tud kézbe venni és materiálisan birtokolni – nem más, mint egy virtuálisan megosztott adatbázisban rögzített egyenleg.
A digitális pénzek közé tartozik a kriptovaluta is, ami egy olyan matematikai algoritmusra épülő, fizikai megjelenéssel nem bíró virtuális fizetőeszköz, amelynél informatikai titkosítást (kriptográfiát) használnak a fizetések biztonsága érdekében.
A legtöbb kriptovaluta decentralizált, ami azt jelenti, hogy nem egy központi bank vagy cég működteti, hanem a felhasználók számítógépein elosztva üzemel. A rendszerben minden résztvevő számítógépe közvetlenül összekapcsolódik egymással (ez az úgynevezett „peer-to-peer”, vagyis „felhasználó és felhasználó közötti” hálózat). A kriptopénz-tranzakciókat egy elosztott és utólag már nem megváltoztatható digitalizált főkönyvben rögzítik, az ehhez használt technológia a blockchain (magyarul blokklánc), ami egy olyan informatikai megoldás, amely lényegében központi felügyelet nélkül, egyenrangú szereplők között képes az adatok hitelességét biztosítani.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2022.02.04. (XXVI/5)
