Az Orosz Birodalomban az embereknek egy adott helyen kellett élniük,a szabad mozgás lehetősége az országon belül is csak a belföldi útlevéllel rendelkező privilegizált társadalmi rétegeknek adatott meg.
A bolsevikok hatalomra kerülve megszüntették a korábbi regisztrációs rendszert, ezzel a helyhez kötöttséget és a személyazonosság igazolásának ezt a formáját is – de alig néhány évvel később visszaállították. Mi célt szolgált a regisztrációs kötelezettség, hogyan lehetett megélni a mindennapokat ennek birtokában vagy éppen a hiányában? Milyen hatása volt a társadalom egészére nézve, milyen kontrollálási szándékokat szolgált ki?
A belföldi útlevél (és a hozzá tartozó lakcímbejelentés) egyszerre volt tartózkodási engedély és migráció-nyilvántartó eszköz, amelyet az Orosz Birodalomban 1917 előtt, majd a Szovjetunióban az 1930-as évektől kezdve használtak. Rövid visszatekintésben nézzük meg ennek történetét.
2022.02.11. (XXVI/6)
