Szinte közhelynek számít Kanadáról mint olyan országról beszélni, amelyet sajátos politikai kultúrája megóvott a jelentős társadalmi konfliktusoktól. Ennek aláhúzására szokás a gyakran intenzív közéleti viharokat produkáló Egyesült Államokkal is összehasonlítani.
Ezért lehet meglepő, hogy más közelmúltbeli példák – brexit, Donald Trump megválasztása, francia sárgamellényesek – után épp itt adott magáról újabb életjelet a populizmus. A Covid-korlátozások miatt besokallt kamionosok „szabadságkonvoja” valahogy nem illik ide – Kanada, mint mondják, veleszületetten más.
A szabadságjogok és a népi szuverenitás eszméin alapított Egyesült Államokkal ellentétben Kanada éppen hogy ezeknek az elveknek az elutasítása mentén formálódott. Berendezkedését nem liberális vagy konzervatív pólusok közt elfoglalt helye szerint szokás meghatározni: legmarkánsabb elemként a „lázadásbiztosságot” emelik ki.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »