Még mindig vannak, akik nem tudják elképzelni, hogy egy arab ország focivébét tud rendezni – mondta a Világgazdasági Fórumon Katar emírje.(Fotó: AP / Markus Schreiber)
Normális körülmények között a javában zajló 2022-es futball-világbajnokság egyenes kieséses szakaszának eredményeiről, a negyed- vagy elődöntők esélylatolgatásairól mennének a cikkezések. A nemzetközi torna 1930-tól íródó történelmében ugyanis még sosem volt példa nem nyári rendezésre. Erre most kényszerűségből mégis sor kerül, hiszen az idei helyszínen, Katarban ilyenkor bőven 40 fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála napközben, ilyen körülmények között pedig lehetetlen egy nagyszabású sporteseményt megtartani. Ezért a hagyományoktól eltérően a vébé nyitó mérkőzése november 21-én, a döntő pedig december 18-án lesz, a karácsonyi ünnepeket megelőző nagybevásárlások időszakában. A szokatlan időpont azonban csak egy azon sok kérdőjel közül, melyek a házigazda kiválasztását évek óta körbelengik.
A vébé máig legvitatottabb aspektusa magának a rendezés jogának az elnyerése. Valószínűleg a világon mindenkit megdöbbentett, amikor a FIFA Végrehajtó Bizottsága 2010. december 2-án a kis közel-keleti országot választotta. Katar pályázata úgy nyert négy ellenfelével szemben, hogy azok közül Ausztrálián kívül mindegyiknek (USA, Dél-Korea, Japán) volt már tapasztalata (igaz, a két utóbbi közösen rendezte meg a 2002-es tornát). Ráadásul nem is volt szoros a verseny: Katar a négyfordulós verseny minden körében (ahol mindig kiesett a legkevesebb szavazatot gyűjtő ország) győzött, az utolsóban például fölényes, 14:8-as arányban nyert az USA-val szemben.
A világot sokkoló eredmény nem maradt következmények nélkül.
2022.07.15. (XXVI/28)
