A magyar kormány a Budapesti Demográfiai Csúcs keretében 2017-ben jelentette be a demográfiai akciótervet, amelynek célja, hogy 2030-ra Magyarországon az 1,5 százalékos termékenységi rátát 2,1-re emelje. A teljes termékenységi arányszám (TTA) egy nő élete folyamán születendő gyermekeinek számát mutatja meg. A gyermekvállalás kapcsán a termékenységi arányszám mellett a másik fontos demográfiai mutató a születések száma. A születések száma az elmúlt 10 évben évi 90 ezer körül alakult, de nem éri el a 2008-as gazdasági válság előtti szintet. 2020-ban ugyanakkor már közel 3 ezer gyermekkel több született (92 233), mint 2019-ben.
A demográfiai program megvalósítása érdekében 2019 februárjában és 2020 nyarán jelentette be a kormány a családvédelmi akcióterv elemeinek részleteit, a program pedig 2022-ben is megújult lendülettel folytatódik. A családvédelmi akcióterv 7 pontja által biztosított állami támogatások a mindennapi élet több területét is érintik. Fontos a családok gyermekvállalásának ösztönzése, amit egy szabad felhasználású kamatmentes hitellel támogatnak, ami a gyerekszám növekedésével arányosan a fennálló tőke elengedésével állami támogatássá alakul (Babaváró támogatás).
Másik fontos terület az otthonteremtés, mint például a lakásvásárlás, a lakásépítés és a lakásbővítés céljára adott vissza nem térítendő támogatások (csok), valamint az ezekre a célokra felvehető lakáshitelek kamattámogatásai (csok-hitelek). Továbbá a már meglévő, korábban folyósított lakáshitelek fennálló tőkéjének utólagos elengedése (jelzáloghitel-elengedés).
2022.03.11. (XXVI/10)
