A közösségi bankolás nem pontosan definiálható kategória. Tipikusan azokat a kisebb, helyi bankokat értették alatta, akik az adott térség lakosságát és vállalkozásait igyekeznek kiszolgálni. Ezek a bankok általában néhány helyi vagy regionális fiókból állnak és mind a tulajdonosaik, mind a dolgozóik a térségben élnek, így sokkal nagyobb a helyismeretük. A helyben gyűjtött forrásokat a környező vállalkozásoknak és lakosoknak hitelezik ki. A hitelekről általában gyorsabban döntenek, hiszen ügyfeleiket is régóta és jól ismerik, és mindent helyben bírálnak el, nincs szükség bonyolultabb központi jóváhagyásra. Gyakran olyan vállalkozók vagy magánszemélyek is pénzhez juthatnak így, akiket a nagybankok kötöttebb hitelezési rendszere elutasít. A rugalmasabb kiszolgálás és a régi jó személyes kapcsolatok miatt az ügyfelek általában elégedettebbek, mint a nagybankok személytelenebb, standard szolgáltatásban részesülő kliensei.
Amerikában több ezer ilyen bank létezik. Számuk azonban visszaszorulóban van, míg 30 éve több mint 14 ezer közösségi bank működött, mára kevesebb mint 5 ezer van belőlük.
A kis helyi bankok egyrészt könnyű céltáblájává váltak a tőkeerős nagybankoknak, ezért sokukat felvásárolták. A válságok, különösen a 2008-as pénzügyi válság pedig számos kisebb, gyengébb szereplőt elsöpört.