Az új orosz offenzívának katonai, stratégiai vagy inkább üzenetértékű, szimbolikus jelentősége van?
– A kritikus infrastruktúrákra irányuló csapásoknak egyértelmű katonai célja a hátország gyengítése, az ukrán társadalom megtörése, az offenzívának azonban emellett komoly üzenetértéke van. Oroszországnak válaszolnia kellett arra, ami a krími hídnál történt. Maga a krími híd ugyanis egy szimbólum, Oroszország büszkesége. A Krímet az orosz szárazfölddel összekötő hídról van szó, aminek van stratégiai jelentősége is, hiszen ezen a hídon keresztül látják el a déli hadseregcsoportot. Oroszországnak erőt kellett demonstrálnia, mindenekelőtt a hazai társadalom felé, hiszen a mozgósítás azt is jelenti, hogy az orosz társadalom elkezdett szembesülni a háborúval. A közvélemény idáig a televízióban látta ezt a háborút – az orosz kommunikációban a különleges katonai műveleteket –, de nem nagyon találkozott vele személyesen. A 300 ezer tartalékos behívásával azonban a családokba is elérkezett a háború, és sokan nem értik azt, hogyha egyszer veszélybe kerülnek a fiaik, férjeik, akkor miért nincsenek egyáltalán sikerek? Tehát ez volt az egyik ok, amiért az orosz vezetésnek lépnie kellett. A másik az, hogy helyre kellett állítani az ország nemzetközi presztízsét is, mert az utóbbi időben a harkivi és a herszoni fronton elszenvedett vereségek után a krími híd elleni szimbolikus támadás már csak a hab volt a tortán.
S mint említettem, az erődemonstráción kívül a rakétacsapások a háború újabb szakaszát is jelentik. Úgy tűnik, hogy az eddig „fél kézzel” harcoló orosz hadsereg célkeresztjébe kerül a civil és energetikai infrastruktúra. Ezzel a társadalom és a hadsereg ellenállását próbálják megtörni. Ez szintlépés olyan tekintetben is, hogy Oroszország eddig lényegében hagyományos eszközökkel akarta megvívni ezt a háborút, késő szovjet vagy korai posztszovjet technikával.