Stílszerűen épp a német szövetségi családügyi minisztérium vállalta magára a feladatot, hogy azzal az indokkal, miszerint a máig hatályban lévő, 1981-es transzneműségi törvény elavult, sőt alkotmányellenes, nekiálljon megalkotni a helyébe lépő, univerzális „önrendelkezési törvényt”. Ennek értelmében ezentúl mindenki átírathatja a születési nemét és keresztnevét a hivatalos papírjaiban, ha éppen erre támad kedve.
A nemi identitásváltás egyik lépcsőfoka az úgynevezett „jogi tranzíció”, ami eredetileg azt jelenti, hogy a delikvens kérésére, meghatározott feltételek esetén a hivatalos okmányaiban átírják a születés szerinti nemét és nevét ellenkező neműre. (Magyarországon ezt 2019 óta törvény tiltja.)
Németországban az 1981-es, transzszexuálisokra vonatkozó jogszabályban a jogi tranzíciót eredetileg csak olyan transznemű felnőtteknek engedélyezték, akik elváltak, és akiket sterilizáltak, valamint átoperáltak. Nem mellesleg ezeket a szigorú kritériumokat 2011-ben alkotmányossági okokból eltörölték, s mára az maradt a feltétel, hogy bírósági eljárásban két szakvélemény támassza alá a nemi diszfória diagnózisát. Ám a szociáldemokrata–zöld kabinet szerint a törvény azáltal, hogy betegségként kezeli a transzneműséget, még mindig sérti a transzneműek jogait és méltóságát.