hetilap

Csak egy aprócska szó. Miért kell ügyet csinálni abból, hogy valakinek „saját névmása” van, például „ők” (így, többes számban), vagy nyelvújító módon valami teljesen egyedi, mondjuk a semlegesen hangzó „zé”, „ix”, „per”, vagy a választott nemre leheletnyire utaló, de azt nem arculcsapósan, kirekesztően hirdető „fi”, illetve „ni”? 

Világszerte megint figyelmet kapott egy olyan eset, amely azt mutatja, hogy egyetlen szócska is döntő lehet. A történet azzal kezdődött, hogy az egyik ír iskola vezetése a szülők kérésére kihirdette, hogy a pedagógusoknak és az iskolatár­saknak is új néven kell szólítaniuk az egyik transznemű diákot, és a „they” névmással kell rá hivatkozniuk. A németet oktató Enoch Burke azonban tiltakozott a döntés ellen, jóllehet – egyes források szerint – az érintett fiatalt nem tanítja. Az ennek nyomán kerekedett vita nem csupaszítható le a „korunk mártírja” és a „magának kereste a bajt” vélemények ütközésére.

Katedráról a börtönbe

Enoch Burke Írország nyugati részén (Castlebar, Mayo megye) élő, jól ismert keresztény családból származik. Még saját Wikipédia-oldaluk is van, részben az édesanya által otthon tanított tíz gyerek kiugró tanulmányi sikerei, részben a már az egyetem évei alatt is vállalt aktivizmusuk miatt. A diáktanács vezetőiként például kampányt szerveztek az iskola Izrael-ellenes bojkottjának meghiúsítására. És rendszeresen vesznek részt az abortusz, a homoszexualitás, a pedofília visszaszorítását célzó megmozdulásokban. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek