Megdöbbentően nyíltan beszélt Rishi Sunak volt brit pénzügyminiszter a Spectatornak a COVID-lezárásokkal kapcsolatos kormányzati hibákról. A nyilvánosság elé tárt információk akkor is jelentőséggel bírnak, ha az őszinteség egy utolsó nagy próbálkozás a Boris Johnson megüresedő helyére pályázó politikus részéről, hogy megelőzze Liz Trusst a verseny hajrájában.
Sunak kiemelte, hogy a lezárásokat elvető kezdeti tudományos álláspont Neil Ferguson és az Imperial College jelentősen eltúlzott, hírhedt jelentése után mozdult el (epidemiológiai modelljük szerint a COVID-halálozások száma várhatóan eléri az 500 ezret, de az izolációs politikával 20 ezer alá szoríthatják). Maga a dokumentum is elismerte, hogy „a lezárás szélesebb társadalmi és gazdasági költségeit” nem vették figyelembe, és Sunak éppen ebben látja az egyik problémát: később sem készült költség-haszon elemzés, amely pedig minden közegészségügyi beavatkozás alapvető követelménye.
A lezárások esetleges negatív következményeiről Sunak szerint egyébként sem lehetett beszélni, mert a kormány kiszűrte a kritikus hangokat, és a közvéleményt félelemkampánnyal igyekezett meggyőzni.