Az Egyesült Államok Képviselőháza még augusztus közepén szavazta meg a Chipek és tudomány nevű törvényt (CHIPS and Science Act), melynek nem titkolt célja az amerikai dominancia megőrzése a mikrochipek, illetve a félvezetők piacán. Ezen keresztül pedig a Kínával szemben élvezett technológiai és hatalmi előny növelése.
Éppen az előbbi jogszabály elfogadása utáni héten került sor a Képviselőház elnöke, Nancy Pelosi elhíresült tajvani látogatására, ami igen drasztikus reakcióra sarkallta Kínát.
A korábbi lapszámainkban elemzett diplomáciai perpatvar – többek között – arra világított rá, hogy Tajvant mint a globális chippiac központi szereplőjét még Washington sem hagyhatja figyelmen kívül iparhatalmi játszmáiban. Egyúttal az is egyértelművé vált, hogy ha Kína nem kezdi behozni a chipgyártás terén felhalmozott – némely szakértői elemzés szerint évtizedes – lemaradását, végleg letehet nagyhatalmi álmairól, és ezen a helyzeten a katonai fenyegetőzések sem változtatnak. Így nem csoda, hogy valóságos frontvonallá vált a chipgyártás ágazata.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »