Az Egyesült Államok Képviselőháza még augusztus közepén szavazta meg a Chipek és tudomány nevű törvényt (CHIPS and Science Act), melynek nem titkolt célja az amerikai dominancia megőrzése a mikrochipek, illetve a félvezetők piacán. Ezen keresztül pedig a Kínával szemben élvezett technológiai és hatalmi előny növelése.
Éppen az előbbi jogszabály elfogadása utáni héten került sor a Képviselőház elnöke, Nancy Pelosi elhíresült tajvani látogatására, ami igen drasztikus reakcióra sarkallta Kínát.
A korábbi lapszámainkban elemzett diplomáciai perpatvar – többek között – arra világított rá, hogy Tajvant mint a globális chippiac központi szereplőjét még Washington sem hagyhatja figyelmen kívül iparhatalmi játszmáiban. Egyúttal az is egyértelművé vált, hogy ha Kína nem kezdi behozni a chipgyártás terén felhalmozott – némely szakértői elemzés szerint évtizedes – lemaradását, végleg letehet nagyhatalmi álmairól, és ezen a helyzeten a katonai fenyegetőzések sem változtatnak. Így nem csoda, hogy valóságos frontvonallá vált a chipgyártás ágazata.
2022.09.09. (XXVI/36)
