A mesterséges intelligencia fejlődése egyre nehezebbé teszi annak megállapítását, hogy adott online tevékenység mögött valódi emberek vagy botok állnak-e.
Ez alapvető probléma a decentralizált technológiákban, különösen az úgynevezett Sybil-támadások kockázata miatt (ilyenkor a hálózat egyik entitása több hamis identitást működtet ugyanabban az időpontban, és veszélyezteti a valódi felhasználók által kicserélt adatok titkosságát – mellesleg egy disszociatív személyiségzavarral küzdő nőről szóló, 1973-ban megjelent könyv címe alapján nevezték el a jelenséget). Az, hogy erre eddig nem született hatékony, minden szempontból kielégítő megoldás, hátráltatja a Web3 tömeges elterjedését is – az internetnek ez a blokkláncalapú harmadik generációja lehetővé tenné, hogy az adatokat és a tartalmakat a maroknyi techcég helyett decentralizáltan ellenőrizzék.
A személyiség igazolásának kérdésére eddig adott válaszok két fő megközelítést alkalmaznak (gyakran ezeket kombinálva). Lehetnek társadalmi gráfalapúak (már igazolt felhasználók „kezeskednek” érte, hogy az új felhasználó is ember) és biometrikusak (magukban foglalják az új felhasználó egyedi fizikai jellemzőinek kontrollját).
2023.08.04. (XXVII/31)
