Három lovas tiltakozik az Orosz Föderáció épülete előtt Moszkvában, 1991-ben, a csecsen–ingus területek elszakadását követelve. (Fotó: AP / Boris Yurchenko)
A vallási csoportot a 19. század végén alapította egy Batal-Hadzsi Belhorojev nevű szúfi sejk, akinek tanításai komoly hatást gyakoroltak a Kaukázusban élő muszlimokra. Ez többek között azért lényeges, mert az 1990-es és a 2000-es években Belhorojev utódai és követői számottevő politikai befolyásra tettek szert Ingusföldön, ahol nem kis számban kerültek magas rangú kormányzati pozíciókba. Ezzel pedig a misztikusok érezhetően meghatározták a kaukázusi köztársaság államhatalmi szféráját – jóllehet maga a szúfizmus igen apró és kiszolgáltatott kisebbséget képvisel a muszlim világon belül.
A misztikus tanokra alapozott befolyásos testvériség életében akkor jött a fordulat, amikor a 2010-es évek elején sorozatos hatósági vegzálásoknak lettek kitéve. Egyik letartóztatás és razzia követte a másikat, s vezetőik egy részét merényletekkel próbálták kiiktatni. Mindennek meg is lett a következménye: tömegével hagyták el a „testvérek” Ingusföldet, hogy Csecsenföldön folytassák életüket.
Számukra azért is bizonyult ez kedvező lépésnek, mert az ottani vezetés pártjukat fogta. Persze, a pártfogásnak is megvolt az ára. A Csecsen Köztársaság élén álló Ramzan Kadirov támogatásáért cserébe afféle „hűségesküt” kellett tennie a Batalkhadzhintszi Testvériség szúfijainak. El kellett kötelezniük magukat a regnáló hatalom mellett. Ez pedig többek között azzal járt, hogy az orosz–ukrán háborúba több egységnyi önkéntest kellett küldeniük Moszkva megsegítésére. Néhány hónappal ezelőtt már ki is küldték közülük az első katonákat a frontra.
2023.01.13. (XXVII/2)
