Az elmúlt esztendőben számos korszakalkotó személyiség távozásának lehettünk tanúi, legyen az a hidegháború végéhez nagyban hozzájáruló Mihail Gorbacsov, vagy a leghosszabban regnáló brit uralkodó, II. Erzsébet elhunyta. Az év utolsó napján azonban újabb meghatározó vezető, XVI. Benedek emeritus pápa halála ismét fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy innentől kezdve vajon hogyan alakul a katolikus egyház jövője, mélyül-e a megosztás, várható-e szakadás a konzervatívabb és a liberálisabb táborok között, és sor kerülhet-e még idén egy újabb lemondásra, pápaválasztásra.
Joseph Ratzinger 1927-ben született Németország katolikus szívében, Bajorországban, egy szegény gazdálkodó családba. Tizennégy évesen csatlakozott a Hitlerjugendhez, majd a német hadsereghez. Családjáról azonban később a Simon Wiesenthal Központ megállapította, náciellenesek voltak. A II. világháború után teológiai tanulmányokba kezdett, majd doktorátust szerzett a Müncheni Egyetemen, és egyetemi tanárként működött egy ideig. A kölni érsek szakértő asszisztensévé választották az 1962–65-ös második vatikáni zsinatra, ami több átfogó reformot is hozott a katolikus egyházba. Az eseményen ugyan reformerként vett részt, de az 1960-as évek diáktüntetései és a kereszténységgel kapcsolatos feljelentések a náci időket idézték fel számára, így a konzervativizmus irányába fordult. VI. Pál pápa bíborosnak nevezte ki, majd II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció fejévé.
Mikor 2005-ben a katolikus egyház fejének választották, II. János Pál irányvonalát vitte tovább egészen 2013-ig, amikor egészségi állapotára hivatkozva lemondott, és emeritus pápaként élt tovább a Vatikán falai között. XVI. Benedek a harmadik katolikus egyházfő, aki önként mondott le V. Celesztin és XII. Gergely után mintegy 600 évvel.
2023.01.06. (XXVII/1)
