M ár napjainkban is alkalmaznak többféle mezőgazdasági robotot – például drónokat, érzékelőket, gyomirtó robotokat –, hogy információkat gyűjtsenek a földekről, bizonyos részfeladatokat elvégezzenek, és támogassák a gazdákat az aktuális döntések meghozatalában, akár növénybetegségek gyors észlelésével, akár egy esetleges vízhiányos állapot felderítésével. Az automatizált rendszerekkel szeretnék a fejlesztők a gazdálkodást (költség)hatékonyabbá tenni, hiszen azt remélik, spórolni lehetne a munkaerőköltségeken és optimalizálni a termelést. Bár a mesterséges intelligencia egyre nagyobb mértékben kezd beszivárogni a mezőgazdaságba, mégis az igazi áttörés csak a következő években fog megtörténni.
Az Európai Unió által finanszírozott, Robs4Crops elnevezésű kezdeményezésben, a holland Wageningen Egyetem koordinálásával, 16 részt vevő szervezettel és 50 szakértővel jelenleg is zajlik egy 4 éves program, mely 2021. január 1-én kezdődött. Ennek keretein belül többek között holland, görög, spanyol és német gazdaságokban végeznek kísérleteket intelligens robotok bevetésével. Az Európai Unió a 7,9 millió euró értékű projekttel szeretné meggyorsítani a növénytermesztés automatizálását. A legfőbb céljuk egy olyan önműködő rendszer kiépítése, amellyel továbbfejleszthetők a már egyébként is sikeresen működő, korszerű agrárberendezések, hogy akár az okos robotokkal együtt lehessen ezeket bevetni.
A mintagazdaságokban dolgoznak a szőlők gépi gyomirtásának, a zöldségesek, a csemegeszőlők és almaültetvények permetezésének, továbbá a krumplivetés automatizálásának bevezetésén. Úgy vélik, hogy az Európa-szerte tapasztalható mezőgazdasági munkaerőhiányra – mely a járványhelyzet miatt még tovább fokozódott –, a legjobb megoldás, ha robotokkal műveltetik meg a földeket. Várakozásaik szerint ennek hatására nőni fog a termelés és az élelmiszerellátás biztonsága.
2023.03.17. (XXVII/11)
