A 2008-as gazdasági válság során a legnehezebb helyzetbe került európai országok közé tartozott Spanyolország és Portugália, ahol a fő problémát az ingatlanszektorban kialakult túlárazott buborék jelentette, melynek kialakításához a helyi bankok aktívan hozzájárultak, rengeteg gyakran spekulatív jellegű ingatlanhitel megfinanszírozásával. Számos olyan hitelből, befektetési céllal vásárolt ingatlan állt lakók nélkül kihasználatlanul, melyek csak abban a reményben épültek, hogy később még magasabb áron értékesítsék őket tovább. A válság kirobbanását követően az ingatlanárak csökkenése miatt tömegével dőltek be ezek a befektetések, nehéz helyzetbe hozva az ezeket finanszírozó bankokat is. A bajba került bankok a hitelezésük visszafogásán keresztül lefagyasztották a gazdaságot, miközben a kimentésükre elköltött óriási összegek jelentősen korlátozták az állami költségvetések mozgásterét is.
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint a válságot követően az Európai Bizottság 1459 milliárd eurót költött az európai adófizetők pénzéből közel 150 európai bank kimentésére és feltőkésítésére (viszonyítási pontként a tavalyi magyar GDP kb. 170 milliárd euró volt). Hosszú távon a bankmentések többségéből a tagállamok nyereségesen tudtak kiszállni, hiszen egy válság közepén igen nyomott árazás mellett tudtak beszállni és tulajdonrészt vásárolni a különböző bankokban, melyeket pár évvel később a normalizálódott piaci körülmények között busás haszonnal tudtak eladni. De ennek ellenére az ingatlanszektorból induló válság elmélyítésében kétségtelenül kulcsszerepet játszottak a bankok, így nyilvánvaló lett a szabályozás frissítésének szükségessége.
Újragondolták a banki csődszabályokat, illetve az ezzel kapcsolatos folyamatokat is. Ha egy banknál felmerül a fizetésképtelenség gyanúja, akkor a korábbiaknál sokkal hamarabb és határozottabban beavatkozik a szabályozó (Magyarországon az MNB), nem hagynak arra időt, hogy a bizalmatlanság átterjedhessen más intézményekre is, emellett proaktívan új tulajdonost keresnek a banknak, ha pedig ez nem sikerül, akkor elrendelik a felszámolást.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2023.11.03. (XXVII/44)
