A 7. századi Hor Virap-kolostor, a háttérben az Ararát-heggyel.(Fotó: Wikipédia / Andrew Behesnilian)
A Szovjetunió 1923-ban hozta létre a Hegyi-Karabah Autonóm Területet, amelyet hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozónak nyilvánított, dacára annak, hogy lakossága 95 százalékban örményekből állt. 1991-ben, a széthullás felé sodródó Szovjetunió gyengeségét kihasználva a két szemben álló fél megkezdte harcát a régió kontrollja felett. A konfliktus orosz közvetítéssel 1994-ben tűzszünet formájában véget ért, de az összetűzések ismételten fellángoltak.
2022 decemberében azeri „környezetvédő aktivisták” – az azeri kormány támogatásával – blokád alá vonták a két évvel korábban létrehozott lacsini folyosót, melyen csak a Vörös Kereszt, valamint az orosz békemegőrző egységek számára engedélyezték az áthaladást. 2023 nyarától már nekik se, sőt ellenőrző pontokat hoztak létre, és kiterjesztették a belépési tilalmat élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerszállítmányokra egyaránt.
Szeptember 19-én az azeriek ismételten támadást indítottak. Az egy nap alatt végrehajtott „terrorellenes műveletben” döntő győzelmet arattak. David Babaján, a Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója bejelentette, hogy a térségben élő örmények Örményországba költöznek, mert félnek az esetleges etnikai tisztogatástól.
2023.09.29. (XXVII/39)
