A jelentés nem tartalmaz bombasztikus új információkat, csak olyasmit, amire sokan már régóta felhívták a figyelmet. A négyéves vizsgálat eredményeként létrejött dokumentum azonban a hivatalosság pecsétjével látja el az eddig bigottnak, transzfóbnak, fasisztának kikiáltott véleményeket. Ennek pedig akár globális hatása is lehet a gender diszfória kezelésében.
A fő tanulság tömören összefoglalva az, hogy az „affirmatív terápiás” (a vélt nemi identitást megerősítő) szemléleten alapuló gyermekgyógyászati ellátás – a szerző szavaival – „ingatag alapokra épült”. Hilary Cass szerint, bár az orvosok általában óvatosak az új eljárások alkalmazásával, „a nemi diszfóriás gyermekek gondozása terén ennek épp az ellenkezője történt”.
Amikor a GIDS (Gender Identity Development Service) szolgáltatást 1989-ben létrehozták a Tavistock Klinikán, évente kevesebb mint 10 gyermeket, főként a pubertáskort még el nem ért fiúkat fogadtak. A legtöbben 16 éves koruktól kaptak hormonokat.