Izraeli politikusok részéről jó ideje szokás, hogy terrorcselekmények esetén ismételten hangsúlyozzák: a zsidóság egyedül Izraelben van biztonságban, ideje visszatérni azoknak is, akik eddig nem gondoltak erre. A 2015-ös európai migrációs válság nyomán megszaporodó erőszakos cselekmények különösen sok apropót szolgáltattak arra, hogy a zsidó állam védelmi képességeit hangsúlyozzák, és egyúttal ösztönözzék a diaszpóra tagjainak hazatérését.
Azt gondolhatnánk, az október 7-i terrorcselekmények e narratívára is súlyos csapást mértek, azonban úgy néz ki, a holokauszt óta legsúlyosabb zsidóellenes támadás nemhogy nem rombolta le Izrael renoméját a diaszpórában, de az eddigi fejlemények alapján még ösztönzőleg is hat a visszatérésre. Még nem biztos, hogy a 2024-es év végső számadata felül fogja haladni a 2023-ast (a Jewish Virtual Library szerint a tavalyi évben 46 ezren alijáztak Izraelbe), bár egész biztosan meg fogja közelíteni. Azonban a korábbiakhoz képest óriási változások tapasztalhatók Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, ahol eddig a zsidóság a leginkább jólétben élt. Az alijázási hullámot elindítók számának növekedése is arra utal, hogy október 7. és közvetlen következményei mérföldkövet fognak jelenteni a zsidóság hazatérésének folyamatában.
Az október 7-i támadások hatásának elemzésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem csupán a Közel-Keleten robbant ki háború, hanem a fenyegetettség a diaszpóraközösségek számára is rég nem látott mértékben közel jött. Habár az Egyesült Államokban sem jelentett soha diszkriminációmentes helyzetet a zsidó lét, a világ többi részéhez képest kiemelkedő biztonságot és jóval szélesebb felemelkedési lehetőségeket élvezhettek. Ebből fakadóan annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban él Izrael mellett a világ legnagyobb zsidó közössége (az eltérő számítások nagyjából hétmillióra teszik a számukat), meglepően kevesen alijáztak innen. Nem nagyon találni olyan évet, amikor a hazatérők száma meghaladta volna az ötezret (az igényt benyújtók száma ennél valamivel magasabb).