Amerikai tisztviselők nemrégiben elhárítottak egy kritikus infrastruktúrát célzó kínai hackerműveletet. Az erről szóló bejelentés idején Christopher Wray, az FBI igazgatója egy kongresszusi meghallgatáson épp az egyre gyakoribb kínai kibertámadásokról tanúskodott.
Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) már tavaly jelezte, hogy idén a feltörekvő technológiák növelik a kiberfenyegetések veszélyét. A generatív – teljesen új szöveges, képi és hangtartalmakat létrehozó – mesterséges intelligencia (amely alig több mint egy éve robbant be a köztudatba a ChatGPT révén) hozzájárulhat a kiberbűnözés, a kritikus infrastruktúrák elleni támadások, a kiberkémkedés és a választásokba való beavatkozás, a félretájékoztatás és dezinformáció kifinomultabbá és gyakoribbá válásához.
Figyelmeztető jelentéseket az utóbbi időben nem csak a hivatalos szervek adtak ki (és nem csak az Egyesült Államokban: a brit parlament nemzetbiztonsági stratégiával foglalkozó bizottsága is megállapította például, hogy az Egyesült Királyságot bármelyik pillanatban megbéníthatják a hackerek). A téma a filmeseket legalább annyira foglalkoztatja. A Netflix tavaly ősszel bemutatott egy thrillert, melyben egy kibertámadást követően leáll az internet és az Egyesült Államok összeomlik. A Távol a világtól című filmben mégsem a sztori a legérdekesebb – ami lázba hozta a közösségi médiát, az az, hogy Barack Obama volt a producer, sőt, az exelnök a forgatókönyvbe is jócskán belenyúlt. „Prediktív beprogramozás!” – állapították meg a kommentelők, arra a propagandafogásra utalva, amelynek célja, hogy a tömegeket hozzászoktassa egy tervezett esemény gondolatához, így fogékonyabbá téve őket a szabadságot korlátozó intézkedések elfogadására.
2024.02.09. (XXVIII/6)
