A hágai Nemzetközi Bíróság megnyitja a meghallgatásokat a Dél-Afrika által Izrael ellen indított népirtási ügyben.(Fotó: AP / Patrick Post)
Tavaly novemberben, amikor Izrael a Hamász elleni gázai bevonulásra készült, Dél-Afrika visszahívta diplomatáit a közel-keleti államból, és felszólította a Nemzetközi Büntető Bíróságot (ICC), hogy adjon ki elfogató parancsot Benjamin Netanjahu miniszterelnök és más politikusok ellen „népirtási szándék kinyilvánítása” és egyéb háborús bűnök miatt. Majd Pretoria az év utolsó napjaiban a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) vádolta meg Izraelt, már konkrétan genocídiummal (két hágai székhelyű, de különböző hatóságról van szó: az elsőt 2002-ben hozták létre és egyének által elkövetett emberiség elleni bűntetteket vizsgál, az utóbbi az ENSZ 1945-ben alapított szerve, amely a tagországok közötti vitás nemzetközi jogi ügyekben bocsát ki ajánlásokat).
Az ICJ eljárásai általában éveket vesznek igénybe (a testület még nem hozott határozatot például az Ukrajna által 2022-ben Oroszországgal szemben benyújtott keresetben). A január 11-én kezdődött meghallgatások azonban egy sürgősségi beadványra vonatkoznak, amelyben Dél-Afrika ideiglenes intézkedésekre kérte a bíróságot; többek között arra, hogy szólítsa fel Izraelt a gázai katonai tevékenységek azonnali beszüntetésére. Ezekben a kérdésekben néhány hét alatt döntés születhet.
Izrael a terroristák által október 7-én készített, vágatlan bodycam felvételek bemutatásával tervezi igazolni, hogy gázai hadjárata a nemzetközi jog figyelembevételével kivitelezett önvédelmi válasz a Hamász valóban népirtó támadására.
2024.01.19. (XXVIII/3)
