Ciprus hat európai parlamenti helyének egyikét egy 24 éves YouTube és TikTok „prankster” csípte meg. Fidiasz Panajiotou a szavazatok 19,4 százalékát szerezte meg – úgy, hogy egyetlen párt sem állt mögötte, és nem készített programot. Ezzel a harmadik helyen végzett; valójában csak két százalékponttal maradt el a két nagy párt egyikétől, a Progresszív Munkáspárttól (AKEL). Független jelöltnek korábban soha nem sikerült ilyen eredményt elérni, különösen nem úgy, hogy nem költött kampányra: óriásplakátok és reklámok helyett csak annyit tett, hogy naponta bejelentkezett a YouTube-on. Azt mondja, képviselőként is a közösségi média lesz a „legnagyobb fegyvere”.
A harsányan apolitikus Fidiasszal ellentétben a spanyol Alvise Pérez határozott politikai állásfoglalásának köszönhetően lett sztár az Instagramon és a Telegramon. Bevándorlás- és korrupcióellenes nézeteivel hazája 61 európai parlamenti mandátumból háromhoz elég szavazatot tudott begyűjteni. „Egy paradicsommal teli láda több papírmunka után hagyhatja el a gazdaságot, mint amennyi egy illegális bevándorlónak az országba való belépéshez szükséges” – mondta Alvise a helyeslő tömegnek, miután a spanyolországi szavazatok több mint 4 százalékát megnyerte, valószínűleg a jobboldali Vox párttól szipkázva el szavazatokat (amely így hat EP-mandátumot szerzett).
A két eset kapcsán Steven Forti, a Barcelonai Egyetem történészprofesszora azt nyilatkozta az AP-nek, hogy „ez nem pusztán egy spanyol jelenség, vagy nem csak egy ciprusi youtuberről szól”. Korábban is volt arra példa, hogy nem ortodox jelöltek győzelmét a körülöttük kialakult „digitális szubkultúrák” segítették: ilyen volt Donald Trump felemelkedése 2016-ban, vagy a 2023-ban megválasztott Javier Milei argentin elnöké. Az újabb típusú, videóalapú digitális platformok, mint a TikTok és az Instagram Forti szerint lehetővé teszik, hogy nagyon gyorsan terjedjenek és elfogadottá váljanak vélemények.