Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az alkotmány második cikkelye, bár nem említi szó szerint az elektorokat, tartalmazza azokat az alapelveket, melyek a mai napig az USA választási rendszerének fundamentumát képzik. Az elektori rendszer évtizedek óta majdnem minden választás után vita tárgyává válik. Legutóbb 2016-ban és az azt követő években került újra napirendre a téma, miután Donald Trump megszerezte a győzelemhez szükséges, legalább 270 elektor szavazatát (Trump 304 elektort gyűjtött be), miközben a leadott voksok száma szerint Hillary Clinton majdnem hárommillióval kapott több szavazatot. A rendszer ilyen jellegű működése történelmi okokra vezethető vissza.
Az Egyesült Államok alapítói egy olyan államot szerettek volna megalkotni, melyben a kormányzat minimálisan szól bele az emberek életébe, csak a neki megszavazott hatáskörökön belül tevékenykedik, és amelynek megválasztásában minden polgár részt vehet. Ezzel együtt az alapító atyák azt is el akarták kerülni, hogy a választások kimenetelét túlzottan befolyásolja a maffiamentalitás, a csordaszellem, valamint ki akarták zárni annak a lehetőségét, hogy a kormány negligálja a kis lakosságszámú államokat a népesebb államokkal szemben. Az államalapításkor felmerült annak a lehetősége is, hogy az elnököt a Kongresszusba beszavazott képviselők és szenátorok válasszák meg, vagyis közvetett választás legyen.
2024.05.17. (XXVIII/20)
