Szeptemberben nagy port kavart annak a belugának a halálhíre, melyet a feltételezések szerint az orosz haditengerészet képzett ki kémkedésre. A fehér delfin 2019-ben bukkant fel először Norvégia északi részén. A helyi halászokhoz úszott, testén egy kameratartóval ellátott hám volt. A később leszedett hám csatján a „Szentpétervári felszerelés” felirat állt; ebből fakad az a feltételezés, hogy az orosz haditengerészethez tartozott. Az állat öt éven át a norvég partok közelében volt látható, mígnem idén augusztus végén elpusztult, és a tetemét találták meg. A kémkedéssel kapcsolatos teóriát Moszkva nem erősítette meg. Ami viszont biztos, hogy a delfin által érintett területek kulcsfontosságúak a nyugati és az orosz haditengerészetek szempontjából.
A The Economist nemrég arról közölt cikket, hogy az ukrajnai háború kitörése óta megszaporodtak az orosz titkosszolgálatok akciói. Az európai országokban sorra buknak le az orosz kémek – és nem csak a delfinek. Moszkva ügynökei az elmúlt hónapokban merényletek egész sorát kísérelték meg vagy követték el. Áprilisban Németországban letartóztattak két, német–orosz kettős állampolgárt, akik amerikai katonai létesítmények ellen terveztek támadást. A lengyel rendőrség szintén őrizetbe vett két GRU-ügynököt, akik a rzeszówi légibázisról – az Ukrajnába irányuló nyugati szállítások egyik legfontosabb elosztóhelyéről – gyűjtöttek adatokat. Júniusban egy orosz–ukrán kettős állampolgárt tartóztattak le Párizsban, aki egy bombát próbált összeszerelni a szállodai szobájában. Egy hónappal később a német elhárításnak sikerült meghiúsítania egy merényletet, amelyet orosz bérgyilkosok terveztek Európa legnagyobb hadiipari cége, a Rheinmetall elnöke ellen.
Az elmúlt években Moszkva ugyanakkor a diplomáciai fedésre épülő hírszerzést csökkentette és a technológiait erősítette; megszaporodtak a kibertérben zajló műveletek is. Például áprilisban az Egyesült Államokban és Lengyelországban több helyen orosz hackerek okoztak üzemzavarokat a vízellátórendszerben. Szeptemberben több országban számítógépes kalóztámadások érték a közműhálózatot vagy a bankrendszert. A merényletek mögött a 29155-ös csoport, a GRU egyik egysége állt, mely korábban Európa-szerte elkövetett gyilkosságokról híresült el (ők próbálták meg Szergej Szkripal orosz disszidens titkos ügynököt is megmérgezni).