Amerikai katonák egy korábbi, Bosznia-Hercegovinával közös hadgyakorlaton. Komoly nemzetközi érdekellentétek feszülnek a Balkánon.(Fotó: AP / Radivoje Pavicic)
Az etnikai alapú kormányzati egységekből álló Bosznia-Hercegovinát évek óta feszíti a Szerb Köztársaság (Republika Srpska) nevű országrész hol alacsonyabb, hol magasabb hőfokon fellángoló szeparatista törekvése. A terület elnökét, Milorad Dodikot februárban a boszniai szövetségi bíróság első fokon egy év börtönbüntetésre ítélte és hat évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Így, ha másodfokon is megszületik a jogerős ítélet, Dodiknak távoznia kellene elnöki hivatalából.
A szerb országrész elnöke ellen Bosznia-Hercegovina törékeny államiságának veszélyeztetése címén indított eljárást a szövetségi ügyészség, mivel Dodik rendszeresen figyelmen kívül hagyja Christian Schmidt nemzetközi főképviselő rendelkezéseit. A korábban a Merkel-kormányzat minisztereként ténykedő német politikus mondhatni az ország teljhatalmú vezetőjeként funkcionál, a boszniai szerbek viszont 2023-ban törvénybe iktatták, hogy a főképviselő határozatai náluk nem érvényesek.
A bíróság döntése, mely elvileg az állam egységét hivatott védelmezni, épp az ellenkező hatást érte el: csakúgy, mint a Dodik letartóztatására tett kísérlet és a pártjának járó támogatások megvonása is a múlt héten. Ezek nyomán csak még inkább megerősödött a szerb elszakadási vágy, és egy kiújuló polgárháború lehetőségének sötét fellegei is megjelentek a boszniai égbolton. A feszültségek gyökerei nem meglepő módon sokkal régebbre nyúlnak vissza, mint az év eleji bírósági döntés: egészen a boszniai polgárháborút lezáró 1995-ös daytoni egyezményig.
2025.04.30. (XXIX/18)
