Korabeli karikatúra a spanyolokon aratott gyors katonai győzelem után: már csak a Panama-csatorna befejezése hiányzik az expanzionizmus teljességre jutásához.(Forrás: Wikimedia Commons / Victor Gillam)
William McKinley 1843-ban született egy Ohio állambeli kisvárosban, Nilesban, a metodista McKinley család hetedik gyermekeként. Szülei a közeli Poland városában magániskolába járatták, ahol vitakészséget és retorikai fogásokat is elsajátított. Tizennyolc éves volt, amikor kitört az amerikai polgárháború. Városában elsőként lépett be egy önkéntes ezredbe az unionisták oldalán. Ezredét többek között Rutherford B. Hayes későbbi amerikai elnök vezette, aki hamar szárnyai alá vette. McKinley volt egyébként az utolsó amerikai elnök, aki megjárta a polgárháború harctereit: többek között az egyik legvéresebbnek számító antietami ütközetben is kitüntette magát.
Felesége iránt érzett szeretete és hűsége kiemeli az elnökök sorából. Ida Saxtonnal, egy bankár lányával, a város szépével kelt egybe, nem sokkal a polgárháború után. Hamarosan két lányuk is született, azonban egyikük sem érte meg az ötéves kort. Ida a lányai halálát nagyon nehezen viselte, depressziós lett és epilepsziás rohamok kezdték gyötörni. William pozíciótól, sikertől függetlenül kitartott mellette: személyesen ápolta, ellátta. Hivatalos vacsorákon is együtt mutatkoztak, ilyenkor végig mellette ült, hogy egy esetleges epilepsziás roham esetén zsebkendővel eltakarhassa arcát és megóvhassa a megszégyenüléstől.
Elkötelezett metodista hívő volt, ugyanakkor már a polgárháborús években belépett egy szabadkőműves páholyba. Későbbi elnöksége során a szabadkőműves mozgalom nagyon erőteljes befolyást tudott gyakorolni az amerikai közéletre. Még többezres gyűléseket is tartottak a Fehér Házban (erről bővebben lásd: A Fehér Ház kísértetei, XXVIII. évfolyam, 43. lapszám).
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »