hetilap

E urópában az általános műveltség része, hogy a Mars a római hadistenről kapta nevét. A névválasztásban nagyon erőteljesen érvényesült a görög hatás: ők is hadistenük nevét kölcsönözték a bolygónak (Árész csillaga), de használták a Püroeisz, azaz „tüzes” kifejezést is. Ennek oka, hogy a Mars felszínét nagy mennyiségű vas-oxid borítja: ez adja az égitest látványos vörös színét.

Ugyanakkor nem csak a görög–római hitvilág kapcsolta össze bolygószomszédunkat a háborúkkal. A sumérek Nergalról, a tűz, a háború és a pusztítás istenéről nevezték el, akinek tisztelete idővel Ninivében lett a legjelentősebb (ugyanakkor a Biblia is megemlíti: Nergal volt az egyik istenség, akinek a kultuszát a szamaritánusok meghonosították Izraelben az északi tíz törzs asszír deportálása után). A hinduknál Mangala, a háború és a férfierő istene kapcsolódik a Mars bolygóhoz: az indiaiak szerint ő Sivától kapta feladatát, hogy felügyeljen az égitestre. Kínában tűzcsillagnak nevezték a Marsot, feltűnését pedig a baj, a szenvedés, a háború és a gyilkosság baljós előjelének tekintették.

Érdekes módon a biológia tudománya is hozzájárult a Mars kultuszának továbbéléséhez. A hímnem szimbóluma (a karikából kiálló nyíl) valójában egy római szimbólum: Mars isten pajzsa és lándzsája látható rajta. Ez a piktogram jelképezte a középkori alkímiában a vasat is, ami a római mitológia alapján szintén Mars isten fennhatósága alá tartozott.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek