A Brandenburgi kapu Berlinben. A germán hatalom jelképe lett.(Forrás: Wikipédia / Wikipedia/Berlin)
A z elmúlt hetekben valami hasonlót láthatunk: Németország atomhatalommá akar válni, újra be kívánja vezetni a kötelező sorkatonaságot, és agresszív fellépést sürget az orosz–ukrán háborúban, mégpedig Oroszországgal szemben. Ezt pedig az Európai Unió tagállamainak többségével együttműködve kívánja megtenni. A történelemben eddig három birodalmat hoztak létre a németek, de ma egy újabbnak a felbukkanása látszik.
A fodrozódó víz pedig arra késztet minket, hogy feltárjuk az eddigiek történetét.
Ha Németország történetét nagyon röviden akarnánk felvázolni, akkor a következő megállapításokat tehetjük: a germán törzsek megosztottságából jött létre az egység, amely egyre szorosabb lett a történelme folyamán. A németek vezette birodalmak viszonya ellentmondásos volt a nyugati kereszténységhez és annak fejéhez, a pápához, ugyanakkor a legtöbb esetben rákényszerítették az akaratukat a vallási vezetőre. A kelet felé való előrenyomulás szerves része a német történelemnek. Ezt a politikát minden esetben az erőszak és gyakran népirtás kísérte. A német föld évszázadokig a kultúra fellegvárát alkotta, ugyanakkor a történelem legbarbárabb tetteit is németek szervezték meg és hajtották végre. Mindezt gyakran birodalmi keretek között, amelyeket a történetírásban sorszámokkal jelölnek. Az alábbiakban ezek történetét mutatjuk be vázlatosan.
2025.03.21. (XXIX/12)
