Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
A szónak valóságteremtő ereje van, ezért érdemes átgondolnunk ezt a jelenséget, amelynek esetleges végeredménye egy olyan világ lehet, amelyben már nem érezzük magunkat jól. Azt, hogy a nyelv, a beszéd rendelkezik valóságteremtő erővel, John Langshaw Austin brit filozófus és nyelvész írta le tudományos elmélet formájában. Arra tett megállapításokat, hogy beszédünkkel nem csupán leírjuk a valóságot, hanem formáljuk is azt.
Megállapította, hogy ha egy személy a megfelelő felhatalmazással, egyértelmű szabályok által kijelölt cselekedetsort hajt végre, akkor az változást eredményez a valóságban. Ezt nevezzük beszéd-tett elméletnek. A mindennapokból is számos példát hozhatunk erre. Ez a magyarázata annak, ha egy „kigyúrt” bűnöző remegve várja az ítéletét a bíróságon, amelyet esetleg egy negyvenöt kilós bírónő hirdet ki. Csupán azzal, hogy a bíróságon vagyunk, a bíró talárt visel és az államtól van a felhatalmazása, képes megváltoztatni a vádlott életét: a bíró szavai által a szabad emberből fogvatartott lesz.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »