A 2020-as tokiói olimpiát a globális koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani – ami első ízben fordult elő a játékok történetében. Eddig az olimpiákat az előre rögzített időpontban, négyévente megtartották, kivéve azt a három alkalmat, amikor a világháború miatt teljesen törölték a rendezést.
Az 1896-ban első ízben megtartott olimpia rendezési jogát 1912-ben a Német Birodalomnak ítélték. (A pályázó városok között Budapest is ott volt.) Berlinben látványos, harmincezer fő befogadására alkalmas stadiont építettek, amelyet egy évvel az első világháború előtt avattak fel. A rendezvényen tízezer galambot engedtek az ég felé, ám a békeszándék nem teljesült, a játékokat elsöpörte a globális konfliktus.
A világháború után 1920-ban az olimpia visszatért, de a belgiumi Antwerpenben Németországot nem engedték elindulni. A tiltást annak ellenére 1924-ben is fenntartották, hogy ekkor már a weimari köztársaság új kormánya vezette az országot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság francia és belga vezetői nem is titkolt politikai büntetésnek szánták a kizárást.