Ha valaki tudomány vagy technológia után kutatva olvassa az Ószövetséget, teljesen más hozzáállást talál a problémák megoldásához, mint amit mi megszoktunk. Ennek elsősorban az az oka, hogy más volt a választott népnek például a betegségekről alkotott szemlélete. A természetfelettit keresték, Izrael Istenének a segítségét kérték, különösen a kétségbeejtő helyzetekben.
Emellett régen a „földi” megoldások még nem álltak rendelkezésre (hiszen az orvostudomány fejlődése a középkor hatására az újkorban, majd a 20. században lendült előre óriásit). Aszpirin, érzéstelenítés vagy mikroszkóp nélkül az imádkozás sokkal magától értetődőbbnek számított, mint manapság. Több hit kellett a túléléshez a mai, élelemben, tudásban és megfizethető gyógyszerekben gazdag korhoz képest.
Már a középkori, akkor még szinte kizárólag katolikus keresztény értelmiség találkozott a felfedezések, megismerés és a hit szembeállásának dilemmájával. Ahogy haladunk előre az időben, a válaszuk egyre inkább a racionalitás előnyben részesítése felé tolódott el, ami tulajdonképpen a hit kérdéseitől független tudomány kialakulását segítette elő. Így jutottunk el oda, hogyha egy újonnan felfedezett tény ellentmondásba került egy teológiai véleménnyel, akkor az előbbinek adtak igazat. A tudománynak óriási tere lett, és ez, akárcsak a világegyetem, egyre tágul. Olyan területeket hódított meg az emberi tudás, amelyek látszólag kétségessé teszik a Bibliát zsinórmértékül tekintő emberek hitét.
2022.03.25. (XXVI/12)
