A sah ellen tüntetők a '79-es forradalom előtt nem sokkal.(Fotó: AP )
A közel-keleti konfliktusok egyenletének felírásában alapvetés, hogy az állami, politikai szereplők, valamint a gazdasági faktorok mellett hangsúlyos szerepet kapnak a vallási és ebből fakadóan az ideológiai, kulturális tényezők. A régióban felbukkanó ellentétek katalizátora sok esetben kizárólag az ideológiai keretrendszerek ütközésének eredménye. Ez állami szereplők szintjén az iszlám országok közötti ellentétként is felvázolható, ahol a különböző irányzatok és szektariánus csoportok generálnak kiélezett helyzetet.
CSAK EGYÜTT TUDJUK FOLYTATNI! Az elmúlt évben a Hetek minden korábbinál élesebben állt ki az igazság mellett: legyen szó a keresztény értékek védelméről, vagy az Izrael melletti kiállásról. Fizessen elő Ön is, hogy jövőre is folytatni tudjuk ezt a munkát: hetek.hu/elofizetes
Ugyanakkor nagyobb, nemcsak földrajzi, de civilizációs perspektívából tovább bonyolódik a tétel Izrael puszta létével és azzal az örökséggel, amelyet a zsidó állam a térségben képvisel. Ezen a ponton a régió polarizáltságáról lehet beszélni, nem szem elől tévesztve az iszlám világon belüli törésvonalak létezését. Politikai és államszervezeti szinten eltérő az Izraelhez (és ehhez kapcsolódóan a cionizmushoz) köthető ellenérzések és állami stratégiák hatásfoka.
2023.12.08. (XXVII/49)
