hetilap

Dokumentumfilmről nem könnyű kritikát írni, hiszen – alapesetben – tényekről szól, amelyeket alá is támasztanak a készítők. Nincs ez másként a Hillsong botrányai (eredeti címmel: Hillsong – Egy leleplezett megagyülekezet, Hillsong – A Megachurch Exposed) című sorozat esetében sem, hiszen a főszereplők bőségesen adtak alapanyagot a filmkészítőknek. A végeredményt látva a film mégsem a tisztánlátást erősítette, a bemutatott esetek inkább egy előzetes koncepció illusztrációi lettek.

A 2022-ben készült, most Magyarországon a HBO Maxon futó sorozat esetében ez annyi újdonsággal szolgált, hogy Carl Lenz volt szeretője megőrizte és a nyilvánosságnak is megmutatott néhány részletet azokból a videóüzenetekből, amelyeket a NewYork-i pásztor küldött neki. Nem lehet a hölgyet elmarasztalni ezért, hiszen – bár ő maga nem keresztény, mégis – ahhoz járult hozzá, hogy megvalósuljon, amit Jézus mondott: „Nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jőne; és oly titok, ami ki ne tudódnék. … amit fülbe súgva hallotok, a háztetőkről hirdessétek” (Máté 10:26–27). Miután ezek a felvételek megmaradtak, kézenfekvő volt, hogy összevágták az éjjeli titkos magánüzeneteket a lelkész nyilvános prédikációival. A kontraszt mellbevágó, ez esetben a lelkész valóban bort ivott, miközben vizet prédikált.

Hasonló a helyzet Brian Houston és különösen apjának az ügyeivel is, ahol olyan súlyú visszaélések történtek, amelyeket más felekezetek esetében is – ha többnyire részlegesen és megkésve – feltárnak a nyilvánosság előtt. Mindennek feldolgozása a dokumentumfilm készítői által legitim, sőt, ha úgy tetszik, akkor közhasznú hozzájárulás a nyilvánosság felé.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek