A Forecasting Research Institutes tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy 2100-ra a világvége kockázata egy és hat százalék között lesz már.
Meglepő módon pedig sem a klímaváltozás, sem az aszteroidabecsapódás, sem az atomháború nem került a lista élére, hanem a mesterséges intelligencia (MI) okozta végső pusztítást nevezték a kutatók a legfőbb veszélynek. Persze ebben szerepet játszhat az is, hogy az MI olyan divatos slágertéma, amiről sokat írnak és beszélnek, miközben – a klasszikus apokaliptikus forgatókönyvekkel szemben – kevésbé ismertek a lehetséges kimenetelek.
A katasztrófatan egyik úttörője Immanuel Velikovsky orosz származású természettudós, polihisztor volt, aki több mint hetven éve megjelent, Ütköző világok című könyvében azt modellezte, hogyan változhat meg radikálisan a bennünket körülvevő világ egy váratlan külső erő hatására – például, ha egy meteor vagy aszteroida a Föld közvetlen közelében halad el. „Hegyláncok süllyedhetnek a tenger mélyére, és új szárazföldek bukkanhatnak fel, a Föld forgása megváltozhat, tüzes kövek eshetnek az égből, a fordított gravitáció következtében az óceánok kettéválhatnak és így tovább. Ilyen kataklizmák nyomait nemcsak a Föld felszíne őrzi, a különböző népek mondáiban is rendszeresen előfordul a világot megrázó pusztulás emléke” – írta Velikovsky 1950-ben megjelent művében. A szerző az olvasóra bízza, hogy könyvét irodalmi disztópiaként, vagy olyan tudományos hipotézisként olvassa, amely a múlt megválaszolatlan kérdéseire próbál új válaszokat keresni.
2023.07.28. (XXVII/30)
