hetilap

Iszlám szótárak Allahot az egyedüli változatlanként, az örökkévaló, abszolút, kezdet nélküli lényként, és mindenek létrehozójaként mutatják be, s e kép egyértelműen a zsidóság és a kereszténység egyetlen Istenére hajaz. De ha az iszlám istenének eredetét vizsgáljuk, egy bonyolult, inkább kaotikus, pogánysággal át- meg átszőtt világból látjuk őt kiemelkedni, és vajmi kevés közöst látni benne a zsidó és keresztény „Él”-lel.

Megjelent a Hetek Képbehozó magazinja, Keresztünk – Nyugaton a helyzet változó címmel. Benne európai gyülekezetvezetők, meghurcolt keresztények, ismert bibliatanítók világítanak rá arra, hogyan változott meg a hívők megítélése nyugaton. A kiadvány 4990 Ft helyett 3490 Ft a hetek.hu/konyvek oldalon.

A névről

Az Allah arab szó a legbevettebb értelmezés szerint az „al” névelőből és az „Ilāh”, azaz isten szóból adja ki, hogy „az isten”. Az ilāh szó szerint egy olyan létezőt fejez ki, aki imádatra méltó, tehát a legmagasabb rendű lényt. Az arabban a ta’allaha reflexív ige azt jelenti: imádva lenni. Bár a preiszlám költészetben is feltűnik az „al illah” (mint bármely istenség megnevezése, akire éppen a költő utal), de csak Mohamed idejében, a Korán kijelentésének folyamatában lett Allahként egybeforrasztva, kifejezve az iszlám „egy istenét.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek