Martell Károly poitiers-i győzelme 732-ben elzárta az arab terjeszkedést kontinensünk nyugati területei felé. A muszlim hódítók ezt követően a Földközi-tenger nyugati medencéjének szigetei, illetve az Itália fölötti uralmat igyekeztek megszerezni. Ezek a területek a 9. század elején még a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt álltak. Az első célpont Szicília volt. 800-ban az észak-afrikai Ifrikijában az Aglabida-dinasztia ragadta magához a hatalmat. Negyed századdal később, 827-ben az egyik legnevesebb Aglabida-uralkodó, Zijádat Alláh indította meg az első nagyszabású támadást Szicília ellen. Négy évvel később, 831-ben már sikerült elfoglalniuk a sziget egyik legfőbb városát, Palermót. Ez lett a később megalakult szicíliai muszlim emirátus székhelye.
Sorozatunk első részét, ahol a hódításokkal való szembenállás sikerét és kudarcát vizsgáljuk ide kattintva érheti el.
Dél-Itália ellen már Palermo eleste után megkezdődtek az arab támadások. Elfoglalták Tarantót és Barit. Ez utóbbi város 847-től az arab emírség központja lett, amely Apulia fölött gyakorolt hatalmat. Innen gyakran indítottak kalóztámadásokat az Adriai-tenger partvidéke ellen. Ez az emirátus csaknem negyed századig állt fenn. 871-ben azonban több évtizedes kitartó küzdelem betetőzéseként Barit sikerült elfoglalnia II. Lajos itáliai királynak, Nagy Károly egyik dédunokájának.