Jeruzsálem tavasszal. Hátul balra az Olajfák hegye, előtérben a Sion hegy, jobbra pedig a Gyehenna völgye tekereg a Kidron irányába.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel már csütörtökönként olvasható a friss újság és a teljes archívum is elérhető! Részletek: a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az ősi város mészkő épületei között lassan a hidegszínű alkonyat kékes árnyalatai festenek rejtélyes árnyakat a falakra, utakra. Minden kicsit vibrál, pedig az idő hűvös. Jeruzsálem búcsúztatja az ünnep előtti utolsó napot, s talán pont ezért olyan izgatott a levegő: mert ma éjjel nem mindenki tér nyugovóra. Ahogy a kékes ég még jobban kihűl, és a messzi Olajfák hegye fölött a rég elbújt nap utolsó fényszalagjai integetnek, furcsa csönd telepszik a Musrara negyed ódon épületeire. Egykoron többségében arabok laktak errefelé, az orosz negyed tövében, mára számos ultraortodox zsidó család költözött ide, akik a közeli Mea Shearimban és a Bukarimban már nem kaptak helyet. Megkondul az ortodox katedrális harangja, de szinte szeppenten. Macskák zavarják meg a dermedtséget az anglikán arab templom pitvara és egy etióp hercegnő 19. századi villájának romjai között.
A meredek utcákon időnként rálátni a lentebb fekvő óváros fényszőnyegére. Az itt élő haredi zsidók főként krémszínű kaftánja jelentősen eltér a környező ultraortodox negyedek komor öltözetétől. Sokkal jobban érződik itt a keleti, a mizrahi hatás. Az épületeken helyenként a sötétedő égre „előbújik” néhány fekete párduc freskója. A helyi keleti zsidók forradalmi szimbóluma. Egy-egy sarkon talán idehallatszik a Jaffa utca zsongása, az éttermek ricsaja, a szivárványzászlós bárok dekadenciája, de épp csak egy pillanatra; nehogy elfeledjük, hogy a 21. században vagyunk. Micsoda olvasztótégely csak egy pár utcányi negyedben. Jeruzsálem illékony egyvelegének egyik legsajátosabb látlelete.
2024.05.17. (XXVIII/20)
