Ralph Fiennes főszereplésében a Konklávé nagy sikert aratott liberális körökben, de kiváltotta a konzervatív katolikusok ellenszenvét. (Fotók: Fórum Hungary)
Gurulós bőröndökkel érkeznek a bíborosok a konklávéra. Cigarettáznak, mobiloznak, kedélyesen ölelik egymást. Ritkán futnak össze ennyien, többnyire csak új pápa választásakor. Minőségi közelképek, lendületes csellófutamok; a nagy esemény hangulata nagyon emberi, ugyanakkor kellően misztikus. Ez az egyensúly végig működik a filmben, a hiteles (vagy elképzelhető) atmoszférára nem lehet panasz. Mindez jó pár Golden Globe és Oscar-jelölést ért; szerintünk nem véletlenül.
Nagy szerepet kap a bíborosok és más egyházi személyek megjelenése is, ami minden helyzetben ódon eleganciát és felső kategóriás minőséget sugall. A kézzel varrt, méretre szabott ruházat, a decens bőr irattáskák üzenetértékűek, a pápaválasztók (ma már komfortos) celláiban még az éjjeliszekrény-lámpák és a márvány falborítás összhangjára is odafigyelnek.
A legapróbb részleteknek is súlya van: a szolid pompát szándékosan elegyítik a divatos belsőépítészettel; ez tekintélyt, valamint évezredes kontinuitást jelez. Hosszasan pásztáz a kamera például a tárgyalóterem, majd az étkezőasztalok csendéletein. Értő gondoskodás kéznyomait látjuk, hisz a „minket figyel most a világ” érzése tapintható, s a jeles napokat minden kelléknek szolgálnia kell.