Miután Isten kijelentette Mózesnek, hogy nem fog bemenni az Ígéret földjére, Izrael vezetője egy profetikus beszédet tartott a nép előtt. Ahogy előre jelezte, hogy az otthonát hamarosan elfoglaló Izrael el fogja veszíteni földjét, a következőre szólította föl őket: „Mert tudakozzál csak a régi időkről, amelyek teelőtted voltak, ama naptól fogva, amelyen az Isten embert teremtett e földre, éspedig az égnek egyik szélétől az égnek másik széléig, ha történt-e e nagy dologhoz hasonló, vagy hallatszott-e ehhez fogható?” (5Mózes 4:32).
Később Dávid is így írt: „Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem” (Zsoltárok 143:5).
A Biblia alapján tehát helyénvaló a kezdetek után kutatni, ám ennek célja elsődlegesen az Isten nagyságának megértése, és nem pedig egy adott birodalmi formáció legitimálása. A középkor nagy történetírói viszont pontosan inkább saját nemzetük nagyságának kihangsúlyozására próbálták felhasználni a bibliai kronológiákat.