Pál apostol annak idején a makedóniai hívőknek így írt: „Az időkről és időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak nektek” (1Thesszalonika 5:1). Minden bizonnyal olyan ismereteknek voltak birtokában, amelyekkel a 21. század embere már nem büszkélkedhet. Ez is erősíti, hogy szükség volt az elmúlt kétezer év kutakodásaira. Az időkkel kapcsolatos információk visszaszerzése, valamint az új bibliai kinyilatkoztatások mind-mind az egyház helyreállítását szolgálják.
Persze, az idők Isten kezében vannak: „És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek” (Dániel 2:21). Jézus is azt mondta az apostolainak, hogy akkor még nem volt dolguk az időket tudni (Cselekedetek 1:7), prófétai üzenetében azonban arra figyelmeztetett, hogy aki olvassa Dánielt, értse meg (Máté 24:15). A Jelenésekben is azt üzente Jánosnak: „Be ne pecsételd e könyv prófétálásának beszédeit, mert az idő közel van.”
A természettudományos ismeretek kiszélesedésével párhuzamosan a bibliai kutatások is nagyobb lendületet nyertek. Az előző részben részletesen tárgyalt James Usshernek volt egy kortársa, akinek számításai sosem lettek olyan széles körben elterjedtek, mint az ír érseké. John Lightfoot (1602–1675) angol teológus és hebraista több bibliai kronológiával foglalkozó könyvet is kiadott. Ussherhez képest pár év különbséggel, Kr. e. 3929-re datálta a teremtést, méghozzá pontosan október 23-a reggel 9 órára. A természetfilozófiai és a teológiai vizsgálódás sajátos keveréke eredményezte ezt a különösen részletes számítást.
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »