De honnan eredeztethető a versengés? A protestantizmussal párhuzamosan terjedt el a köztudatban a protestáns munkamorál, miszerint a kísértések elkerülésének legjobb módja a szorgalmas munka – erre a tézisre sokan a nyugati kapitalizmus termőtalajaként is tekintenek. A manufaktúrák mint tőkés üzemek megalakulásával fókuszba került a minél nagyobb profit utáni vágyódás – a korlátlan piaci versenyből pedig értelemszerűen következett, hogy minden szolgáltató a vásárlók elcsábítását tűzte ki célul: megindult a harc a fogyasztókért.
A két cég évtizedes versengésének legfrissebb állomása a nemrég piacra dobott iPhone 12 modellhez köthető. Kiderült ugyanis, hogy az Apple környezetvédelmi okokra hivatkozva nem kíván töltőt és fülhallgatót szolgáltatni a megvásárolt telefonok mellé. Természetesen ezt az újítást a Samsung sem hagyhatta szó nélkül: Facebook-bejegyzésben nyugtatták meg vásárlóikat, hogy ilyen alapfelszerelések náluk nem fognak kimaradni a csomagból. (Habár félő, hogy legújabb S21 modelljüket ők is töltő és fülhallgató nélkül értékesítik majd.)
Míg az Apple-t a ‘70-es évek Amerikájában, a pacifista és anarchista hippi kultúrában szocializálódott fiatalok (Steve Jobs, Steve Wozniak) hívták életre, addig a Samsungot Lee Byung-chul, egy gazdag földbirtokos fia alapította Koreában 1938-ban, pár évvel azelőtt, hogy az ország felszabadult a japán elnyomás alól. Az üzletvezető célja az ekkor még igen szegény Korea fejlesztése és presztízsének növelése volt. A cég kezdetben kereskedelemmel foglalkozott, majd a ‘60-as években az elektronikai iparban bontogatta szárnyait, hamarosan már Korea határain túlra is terjeszkedhetett.