Szinte lehetetlen a koronázást követő közel hetven évet szisztematikusan papírra vetni, hiszen - ahogy első cikkünk bevezetőjében is írtuk - nincs ember, aki ez idő alatt annyi rendezvényen vett volna rész, vagy annyi emberrel találkozott volna, mint II. Erzsébet királyné. Ha csak a koronázást követő első évet nézzük, rögtön egy hét hónapos körutazás vette kezdetét, amelyet férjével a Nemzetközösséghez tartozó országok meglátogatásával töltöttek, hogy így erősítsék Nagy-Britanniához fűződő kapcsolatukat. Tizenhárom országban tett látogatásuk során több mint negyvenezer mérföldet tettek meg. Ebben az időszakban közel ötszáz rendezvényen vett részt a királynő. Erzsébetnek és Fülöpnek további két gyermeke született: András és Edvárd. (Károly és Anna még a trónra kerülés előtt születtek meg.)
Elsőként talán a Szuezi-válság idején éleződött ki, hogy bár a kormány a királynő nevében kormányoz, az alkotmányosság megőrzése érdekében nem lehet beleszólása annak irányításába. Nem csak gazdaságilag, de külpolitikailag is hatalmas csapást mért Nasszer egyiptomi elnök az Egyesült Királyságra azzal, hogy a közel száz éve angol katonák által védett Szuezi-csatorna felett a brit kivonulás után azonnal átvette a hatalmat. Egy korábbi angol gyarmat részéről ez olyan lépés volt, mely megingatta a brit birodalom világpolitikai presztízsét. Erzsébet kimondatlan véleményével ellentétesen cselekedett a kormány, és Anglia Franciaországgal karöltve hadüzenet nélkül szállta meg Egyiptomot, amiről hamar bebizonyosodott, hogy rossz döntés volt.
Uralkodása kezdetén még nehézséget okozott Erzsébet számára, hogy az egyre hangosabb viták kereszttüzében a saját véleményét elhallgatva csendben maradjon. Idő kellett hozzá, hogy beleszokjon ebbe a rendkívül kimerítő, alkotmányos szerepbe. Azonban még így sem tudott teljesen semleges maradni, hiszen azzal, hogy bizonyos eseményre ellátogatott, egy-egy ország meghívására reagált, vagy hogy személyesen kiket invitált a palotába, akaratlanul is álláspontot foglalt. Ilyen volt Billy Graham látogatása is. A királynő ugyan nyíltan nem támogathatta „Crusade”, azaz keresztes hadjárat nevű programjukat, ám Erzsébet külön kérésére a tiszteletes a windsori kastély kápolnájában is tartott istentiszteleteket a szűk családi, baráti körnek.