A kanadai születésű üzletasszony Florence Nightingale Graham néven látta meg a napvilágot Vaughan településen, Torontó közelében, 1878-ban. Szülei a híres ápolónőről nevezték el, így nem meglepő, hogy a szerény körülmények között élő család ötödik gyermekét egészségügyi iskolába íratták be.
Rövid időn belül kiderült, hogy ezt a szakmát nem neki találták ki – nem bírta a vér látványát –, ezért úgy döntött, hogy New Yorkba költözik bátyjához, és munkát vállal. Egy gyógyszeripari cégnél helyezkedett el, időközben viszont felkeltette az érdeklődését a bőrápolás világa. Amint lehetősége nyílt, elhelyezkedett egy arckezelésre szakosodott üzletben. Hamar megmutatkozott természetes érzéke a szépségápoláshoz, ő pedig „élesben” is ki akarta próbálni merész ötleteit a szakmában, ezért egy akkori barátnőjével, Elizabeth Hubbarddal közösen nyitottak egy szalont a Fifth Avenue-n.
A kezdőtőkét a Florence bátyjától kapott kölcsönből fedezték.
Már ekkor megcsillantak Florence adottságai marketing téren: hogy kitűnjön a felsőbb osztályú üzletek és áruházak közül, élénkpirosra festette az ajtót, a belső tereket pedig sötétrózsaszínre – úgy gondolkodva, ha az emberek megállnak a piros lámpánál, miért ne állnának meg egy piros ajtó előtt is? Így született az első, máig ikonikus Red Door szalon, ahol már akkor saját készítésű arckrémeket és make-up termékeket árultak. Az együttműködés Hubbarddal nem sikerült igazán jól, hamar szétváltak útjaik. Mivel hosszú távra kellett egy jó márkanév, az akkori pletykák szerint Florence spórolási célból csak Elizabeth vezetéknevét szedette le a bolt feliratáról (ezidáig üzlettársa neve szerepelt a bejáratnál), és mögé íratta az Arden szót Tennyson költeményének címéből. Mások szerint Bettina Elizabeth von Arnim német írónő inspirálta új nevének kiválasztásában, de bármi is az igazság, az Elizabeth Arden nem sokkal később már világhírű márkanévvé vált.