A 20. század vége óta létezik a funkcionális analfabetizmus fogalma.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Az írás megmarad elnevezésű ünnepi előfizetői akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetéssel a több mint száz nyeremény mellett EGY VADONATÚJ AUTÓT lehet nyerni. Részletek és a teljes nyereménylista itt: www.hetek.hu/elofizetes
„– Mondom, gyorsan, Bildad, hozd a hajó iratait! Meg kell szereznünk ezt a Kuvikot, akarom mondani Kvakvakot, egyik csónakunkhoz. […] Mikor az előzményeken túljutottunk, s Peleg mindent elkészített aláírásra, felém fordult s így szólt: – Úgy sejtem, ez a Kvakvak itten nem tud írni, igaz-é? Azt kérdem, Kvakvak, csapjon beléd a ménkű, aláírod-é a neved, vagy kézjegyet teszel? De erre a kérdésre Kvikveg, aki kétszer vagy háromszor részt vett hasonló szertartásokon, cseppet sem jött zavarba; átvette a felajánlott tollat, s lerajzolta a papírra a megfelelő helyen, annak a furcsa, kerek ábrának a pontos mását, amely a karjára volt tetoválva; és Peleg kapitány makacs tévedéséből a könyvben valami ilyesforma állt: KVAKVAK X KÉZJEGYE” – olvasható Herman Melville amerikai író 1851-ben írt világhírű regényében, a Moby Dickben. Ebben az időben egyáltalán nem volt ritka, hogy az emberek – a világ minden táján – még a saját nevüket sem tudták leírni. Sőt, egészen átlagos dolog volt.
Az iskolák elterjedésének köszönhetően ez elkezdett megváltozni.
2021.12.03. (XXV/48)
