Irena Sendler édesapjától tanulta meg, hogy megkülönböztetés nélkül segítsen mindenkinek, akinek szüksége van rá. Stanisław Krzyżanowski egy Varsó melletti kisvárosban dolgozott orvosként, és többnyire szegény családból származó zsidó pácienseitől szinte sosem kért pénzt. Azt hangsúlyozta, hogy soha nem szabad nemzetiség, faj vagy vallás alapján megítélni egy embert, egyedül az számít, kinek milyen a jelleme.
„Ha fuldoklót látsz, köteles vagy segítő kezet nyújtani neki”
– oktatta lányát.
Stanisław azon kevesek közé tartozott, aki tífuszos betegeket is fogadott praxisában, emiatt maga is elkapta a rettegett betegséget, és életét vesztette. Halálakor lánya, Irena csupán hétéves volt. Az egykori hálás páciensek szívükön viselték az orvos lányának sorsát: a zsidó közösség felajánlotta, hogy fedezi a kislány taníttatásának költségeit.