Irena Sendler édesapjától tanulta meg, hogy megkülönböztetés nélkül segítsen mindenkinek, akinek szüksége van rá. Stanisław Krzyżanowski egy Varsó melletti kisvárosban dolgozott orvosként, és többnyire szegény családból származó zsidó pácienseitől szinte sosem kért pénzt. Azt hangsúlyozta, hogy soha nem szabad nemzetiség, faj vagy vallás alapján megítélni egy embert, egyedül az számít, kinek milyen a jelleme.

„Ha fuldoklót látsz, köteles vagy segítő kezet nyújtani neki”

– oktatta lányát.  

Stanisław azon kevesek közé tartozott, aki tífuszos betegeket is fogadott praxisában, emiatt maga is elkapta a rettegett betegséget, és életét vesztette. Halálakor lánya, Irena csupán hétéves volt. Az egykori hálás páciensek szívükön viselték az orvos lányának sorsát: a zsidó közösség felajánlotta, hogy fedezi a kislány taníttatásának költségeit. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

A holokauszt tett zsidóvá

„Az emlékezés legfõbb célja az, hogy elkerüljük a múlt megismétlõdését, vagy legalábbis meg­próbáljuk csökkenteni ennek a veszélyét” – vallja a 82 éves holokauszt-túlélõ, dr. Bán Éva.

Makki Marie-Rose / Interjú

hetilap

Szabadulás a gettóból

„A mostani karantén idején egyesek a vészkorszakra asszociálnak, de meg kell, hogy nyugtassam õket: a mai helyzetnek semmi köze sincs a csillagos ház vagy a háború borzalmaihoz, sem ahhoz a fajta halál­félelemhez, amit mi akkor átéltünk.”

Makki Marie-Rose / Háttér

hetilap

Utazás egy fekete lyuk mélyére

75 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadult fel az a náci koncentrációs és haláltábor, amely egyértelműen a zsidóság ellen a nemzetek által elkövetett legnagyobb gonosztett, a teljes kiirtásukat célul kitűző holokauszt szimbólumává vált. Rendhagyó emlékezésként egy virtuális sétára hívjuk az olvasót ennek a fekete lyuknak a mélyére.

Pécsi Tibor / Külföld

hetilap

Vita a nemzeti emlékezetről

Úgy tűnik, sehogy sem akar enyhülni az Izrael és Lengyelország között kialakult feszültség, aminek egyik fő eleme a holokausztvita, azon belül is a lengyelek szerepvállalása a vészkorszakban. Mivel nem kapott szót, a lengyel elnök nem megy el a jeruzsálemi Auschwitz megemlékezésre.

Surjányi Dávid / Külföld