Carl Gustav Jung, az analitikus pszichológia megalkotója két típusba sorolta az embereket, aszerint, hogy személyiségük belső ösztönző ereje önmaguk vagy a környezetük felé irányul-e. Az extrovertált személyek elsősorban a külvilág felé fordulnak, szociábilisabbak, könnyebben barátkoznak, kezdeményeznek, általában sok barátjuk van. Közlékenyek, könnyebben kitárulkoznak, sokszor a figyelem középpontjában állnak. Impulzívabbak és gyorsabban hoznak döntéseket. Szívesen vállalnak vezető szerepet. Szeretik az új, izgalmas helyzeteket, kihívásokat, spontán ötleteket és nem utolsósorban kedvelik a változásokat. Az introvertált személyiségek figyelmét elsősorban a saját belső világuk köti le. Sok esetben óvatosabbak, körültekintőbbek és alaposabbak extrovertált társaiknál. Nehezebben barátkoznak, lassabban tárulkoznak fel, társasági eseményeken inkább csendesebb megfigyelők. Ritkábban szólalnak fel, nyilvánítanak véleményt, de amikor ezt teszik, mély és jelentőségteljes a mondanivalójuk. Szűkebb a kapcsolatrendszerük, ugyanakkor kapcsolataik mélyek és tartalmasak. Lassabban hozhatnak döntést, sokszor írásban jobban ki tudják fejezni magukat. Egyes vélekedésekkel ellentétben az introvertáltak nem csodabogarak, s legfőképpen nem antiszociálisak. Az introverzió nem egyenlő a szégyenlősséggel, félénkséggel.
Egy introvertált személy is tud extrovertált személyre jellemző módon viselkedni és fordítva. Sőt, a mindennapok során többször előfordulhat, hogy másképp viselkedünk, mint ahogy ösztönösen tennénk, és alkalmazkodunk egy adott szituációhoz. Egy introvertált személy is tart előadást munkahelyén vagy vállalja a karácsonyi party megszervezését, míg egy extrovertált személy is dolgozhat visszavonultan az irodájában. Már gyermekkorban napvilágra kerülnek ezek a személyiségjegyeink, de életkorunk változásával lehetnek kisebb elmozdulások. Idővel a legtöbben „mérséklődünk”. Életünk második felében egyfajta „introvertálódás” figyelhető meg, hiszen ilyenkor az önmagunkra való reflektálás, gondolkodás az életről, annak értelméről, egyéni feladatainkról még hangsúlyosabbá válik.
Egy introvertált személy is tud extrovertált személyre jellemző módon viselkedni és fordítva.