Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Néhány éve új fogalomként jelent meg a gig economy, magyarul hakni vagy platform gazdaság. Lényege, hogy egy online platformon rövid távú munkákra lehet jelentkezni. Egyre több munkáltató jut arra a következtetésre, hogy egy tevékenységet kisebb részfeladatokra bontva kiszervez egy olyan szakmailag képzett és egymással versenyző, nyomott árakon dolgozó „platform munkás” tömeg felé, akik ezt ugyanolyan jó minőségben elvégzik számára, mindezt anélkül, hogy nagy energiát kellene fektetnie a toborzásukba és megtartásukba. A 2010-es évek elején megjelenő trend komoly költségmegtakarítási potenciált hordozott magában számos vállalat számára, és a kereslet megjelenésével párhuzamosan gyorsan megjelent a globális kínálat is. Az olyan online platformok, mint a Fiverr és az Upwork számos magasan képzett szabadúszónak bocsátanak árverésre többek között design, fordítói, jogi és különböző programozói feladatokat.
A hakni gazdaság vonzerejét a munkavállalók számára főként a rugalmasság adja, ők döntik el, hogy milyen idősávokban és intenzitással végzik el a kiszabott feladatokat, hisz nagy többségük nem órabérben, hanem „hakninként” jut munkája kompenzációjához. Remek lehetőséget kínáltak ezek az internetes platformok olyan munkavállalóknak, akik a járvány alatt konvencionális munkahelyükön csökkentett óraszámban dolgoztak, vagy csupán plusz idejük szabadult fel az otthoni munkavégzés folyamán, így extra bevételszerzési forrásként kisebb haknikat tudtak vállalni.
A szabadság és a mellékkereset vonzó opciói mellett hosszú távú megoldást jelenthet az online munkavégzés olyan családok kenyérkeresőinek, ahol fogyatékkal élő családtaggal élnek egy háztartásban, vagy szülői szabadságukat töltik éppen.
2021.10.15. (XXV/41)
