hetilap

A modern egyetemek elődjének tekinthető első akadémiát Platón alapította Kr. e. 387-ben filozófia, testnevelés és matematika tanításának céljából. Ekkor még ezek a tárgyak számítottak műveltségi mutatónak. A középkorban további intézmények alakultak, ahol a jog, az orvostudomány és a teológia oktatása állt középpontban. Az akkori életkörülmények nem engedték meg, hogy egy fiatal maga válassza meg életútját, nem a szorgalmon vagy a tudáson múlt a felemelkedés. Sokan kétkezi munkára kényszerültek, mivel a gazdaság javarészt a mezőgazdaságon és állattartáson alapult. Mai világunk több szempontból más, mivel az urbanizáció és a gazdasági súlypont áthelyeződése számtalan lehetőséget nyitott meg a tanulni vágyó fiatalok előtt. A társadalomban megnőtt a szellemi foglalkoztatottságúak aránya, így a diplomások is egyre keresettebbé váltak.

Mennyibe kerül az egyetem itthon?

Jelenleg hazánkban lehetőség van államilag finanszírozott képzések megpályázására. Sajátosságuk, hogy általánosságban több ponttal – azaz magasabb szintű tanulmányi eredménnyel – lehet felvételt nyerni ezekre a helyekre. Az önköltséges és az állami helyek ponthatárai közötti különbségek egyetemenként, sőt szakonként eltérőek. Az idei ponthatárokat figyelembe véve például az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jogász képzésén a fizetős és az ingyenes helyek között 102 pont, míg a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodásmenedzsment szakán csupán 33 pont volt a különbség, tehát ennyivel kellett többet gyűjtenie annak, aki megpályázta az állami helyeket. Ha egy diák nem jut be önköltséges helyre, dönthet kamatmentes diákhitel mellett, vállalhatja a képzés költségének térítését, ami a budapesti szakoknál valamivel magasabb, mint vidéken.

Hazai árak

• Általános orvosi képzés, Szegedi Tudományegyetem: 950 ezer forint/félév

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek