A legutóbbi Szinyei-kiállítás záró hétvégéjén kígyózó sorok álltak a galéria előtt. Ezek szerint nem csappant a képzőművészet iránti érdeklődés a járvány idején?
– A járványhelyzet elején még nem alakult ki teljesen az online térben való működésünk protokollja, ekkor történt egy eset, ami elementáris élményt jelentett: kint sétáltam a Nemzeti Galéria főépülete előtt és megláttam, amint valaki egy szív alakú matricát ragasztott a bejáratra, amin ez állt: „Nagyon hiányoztok.” Ez csak az online átállásunk időszakának egyik kedves példája, de az élő események is azt bizonyítják, hogy az embereknek – hála Istennek – minden körülmények között igénye van a kultúrára.
Rengetegen vettek részt az online és offline programjainkon egyaránt, illetve látványosan növekedett és növekszik mindmáig a követőbázisunk a közösségi médiában. A kényszer szülte helyzetből szerencsére tudtunk profitálni, és folyamatosan tartunk virtuális programokat is az élő események mellett.